Mesélő keresztek

162. GerecseMesélő keresztek

A közelmúltban egy túránk Érd-Ófaluból rajtolt. Mindenekelőtt népes csoportunk Ófalu műemlékeit, látnivalóit vette sorra. A Szent Mihály r. k. templom műemléki-, régészeti föltárása, az épület helyreállítása szemlélgetésénél tartottunk, mikor egy helytörténeti kutató érkezett oda. Látva érdeklődésünket, ajánlkozására egy rögtönzött, de igen érdekes előadást tartott a településről, mígnem szóba került utunk folytatása. Az „égből pottyant” segítőnk az utunkba eső két kőkeresztre hívta föl a figyelmünket, s regélt róluk oly érdekességeket, amelyet az „Érdi krónika II. bővített kiadása 2004” sem közöl, s ugyancsak hegyezhettük a fülünket e történetek hallatán.

Fél év múltán ismét látókörömbe kerültek a keresztek, egy túramozgalom létrehozásával, kidolgozásával kapcsolatban. Eddigi turistaéletem sok-sok út menti, határbeli keresztje ez idáig nem igen foglalkoztatott. Egy-egy csúcskereszt esetleg tanúja volt csúcsélményeimnek s a csúcs-csokim elfogyasztásának. Vizsgálódásra hamar kiderül, hogy eme korpuszok nem csupán a vallásos áhítat termékei, hanem a helyitől az országosig terjedő történetek, történelmünk és más érdekes események kapcsolódnak hozzájuk.

Bizony, hogyha valamiféle monográfia földolgozná ezt a témakört, az érdekes olvasmányt jelente nekünk is, túrázóknak. És akkor ízelítőül látogassunk el egy pár kereszthez!

A százhalombattai földvár keresztje

A bevezetőnkben említett Érd-Ófaluból akár átsétálhatunk Százhalombattára, pontosabban földvárához. A földvár dombja a falutól északra a Duna partján emelkedik, jó rálátással a folyam enyhe ívű hajlatára, magasán a fából ácsolt kereszttel. Nagy megtiszteltetésére a százlábúak nemzetségének, róluk elnevezett tanösvény vezet a földvárhoz, ám jelzetlen úton.

A földvárról kívánatos megemlítenünk, hogy a bronzkori társadalmak kialakulásának kutatásában európai szinten nagyjelentőségű színtér. Az itt létezett bronzkori erődített telep egyike a Duna mentén, a Mezőföldön és a Duna-Tisza közén található harmincnak, de itt Kr.e. 2000-től Kr.e. 1350-ig folyamatosan megtelepedtek. („Tudományosdian”: a Nagyrévi-kultúrától a Vatya-kultúra végéig.) Az egymást követő települések rétegei 6 m magasságban fedik egymást, ami azt jelenti, hogy a fából és vályogból készült, majd elpusztult házaik romjait elegyengették és ráemelték az újabb és újabb építményeiket.

A földvárra emelt kereszt egy nemes gondolat hordozója, nevezetesen annak a csodának, hogy a történelmünk viharaiban meg tudtunk maradni, túlélni három reánk nehezedő birodalom terhét. A keresztnél elgondolkodhatunk, a „három nagyból” melyik volt a leggaládabb? Az oszmán úgy tört ránk, hogy az még oroszlán harca volt (vagy lehetett volna) oroszlánnal, úgy, mint Szigetvár címerében a két királyi fenevad, szimbolizálva Zrínyit és Szulejmánt. A törökre aztán galádságban, elítélhetőségben rátettek egy lapáttal a Habsburgok. Buda visszafoglalása után a kivérzett, sokat szenvedett országunkat rögvest elkezdték tovább fosztogatni, majd azt megtetézték az 1699. január 26-án kötött Karlócai-békével. A békekötés tárgyalásából kizárták a magyar felet, „sine nobis de nobis” –nélkülünk döntöttek rólunk-, szuverenitásunk szóba sem kerülhetett, Ausztriának biztosította Magyarországot és Erdélyt. Az utolsó nagyhatalom uralmának valamennyien szenvedő alanyai vagyunk, vajon ki tudja még hány generáción át?

Visegrád, Viktorin kereszt

Iskolai tanulmányunkból ismert a Zách család Károly Róbert udvarában történt tragédiája. Az esemény színhelyének közelében Visegrád fölött, a Fellegvár tőszomszédságában Zách Klára emlékére állították az úgynevezett Viktorin keresztet. Tankönyveinknél valamennyivel részletesebben szóljunk erről a 14. századi történetről, szereplőiről és az emlékhely névadójáról!

Zách Felicián a feldühödött főúr 1330. április 30-án rontott az ebédjét fogyasztó királyi családra. Itáliai források tudni vélik, hogy a nemes urat a Klára lánya becsületén esett csorba dühe vezérelte. A megbecstelenítő ugyan nem a király volt, hanem sógora a későbbi Nagy Kázmér lengyel király, a kerítő pedig testvére, Erzsébet királyné. Az események pillanatok alatt peregtek, sebesülteket és halottakat hagyva maga után. A kardjával csapdosó Felícián előbb megsebesítette Károly Róbert karját, majd lecsapta Erzsébet királyné három úját. Egy félresikerült csapás az akkor még 2 éves gyermek, a későbbi Nagy Lajos király hajából is lemetszett egy fürtöt, viszont a segítségre siető nevelők, Kenesichi Gyula és Druget Miklós halálos sebeket kaptak.  A harmadik halott maga Zách Felicián lett, akit az odaérkezett étekfogó tőrével döfött le. A kinn várakozó Zách Felícián fia és szolgálója következett, akiket lófarokra kötve vonszoltak halálra, s a bosszú csak ezek után következett!

Zách Klárának, aki semmiről sem tehetett „kegyelemből” csak nyolc úját, az orrát és a száját metszették le, s lóra ültetve mutogatták az országban. Felicián másik leányát Léván lefejezték, annak férjét három testvérével fölakasztották. Egy hónapra rá Zách Felícián egész rokonságát harmad ízig halálra ítélték. A büntetés a Zách családot olyan kegyetlenséggel sújtotta, hogy az a magyar történelemben egyedülálló! Az eset Károly Róbert alakját hosszú időre elhomályosította, a szereplők közül előbb róla szóljunk!

Dümmert egy ezüst dénár vésete alapján így jellemzi az idősödő királyt: „Arca továbbra is finom, előkelő, de szeme alatt az egyetlen vonallal jelzett ráncok mintha az élvetegség fáradságát jeleznék. A korábbi képekhez képest amin „akaratos erőnek tűnt, most mintha az irgalmat nem ismerő eltökéltséget mutatná” Az „élveteg” jelzővel, az udvartartás erkölcsi életével kapcsolatosan hiányosak az ismereteink, azt tudjuk, hogy Károly Róbertnek is volt felesége udvarhölgyétől gyermeke Kálmán, aki győri püspök lett. Arra is csak következtetni lehet, hogy az Anjou családot indulatok is vezérelhették, példa rá István nevű fia. A Budai vár öreg tornya, amelyet a török elleni ágyútűz döntött romba István-toronynak hívták az Anjou herceg nyomán. Nos, életében ez a herceg a „haragos” jelzőt kapta.

Zách Felícián korábban a király ellentáborát erősítette, de látván a kiváló központi hatalmat építő, erőskezű uralkodót, átállt annak táborába.

A tárgyi kereszt pedig Viktorin József nevét őrzi, aki visegrádi pap volt, s mind a vár föltárásának támogatásában részt vállalt, mint a kereszt fölállítása a nevéhez fűződik.

A Bajnai Őr-hegy keresztje

Országjárásunk közepette számos Őr-heggyel találkozhatunk. A Cserhátban Nagylóc fölött emelkedik egy Őr-hegy, mely Krisztus lábnyomait hordja, vagy a Pilisvörösvár vasútállomás fölötti, stb. Bajna tőszomszédságában három akad belőlük, egy északra Nagysáp határában, kettő délkeletre a Nagy-Őr hegy (361 m) és az Őr-hegy (347 m). Az utóbbira a Bajna és az Epöl közti országútról érdemes följutnunk kilátása és csúcskeresztje okán.

A Gerecse-hegységben Bajna községet és környezetét Sándor Móric emlékek nyomában érdemes bejárnunk. Előbb szóljunk a grófról, majd a környék vele kapcsolatos látnivalóiról, többek közt a keresztről.

A Sándor család nevéhez jelentős dolgok fűződnek, mégis közülük Sándor Móric, ez a „csodabogár” vált a leghíresebbé. A Sándor család utolsó sarja 1805-ben született, 17 évesen ült először lóra, hogy aztán ő legyen a híres „ördöglovas”. Metternich kancellár leányát veszi nőül, és Hild József bevonásával elkezdi a bajnai kastély oly színvonalas átalakítását, hogy az méltó otthona legyen hercegi származású feleségének. Merész, nyaktörő lovas bravúrjai egyre híresebbé teszik. Mutatványai a közszájtól kezdve a daljátékig bezárólag terjednek. 1878-ban temetik el a gyarmatpusztai családi sírboltban.

Az életrajzból máris adódik két látnivaló. Megtekinthetjük Bajnán a Sándor-Metternich kastélyt és gazdasági épületeit, valamint a gyarmatpusztai temetkezési helyét. További látnivaló a Szomor vivő műút jobb oldalán található „Ugratókő”, valamint az Őr-hegy keresztje.

A kereszt történetét a bajnai r. k. templom plébánosának jóvoltából ismerjük meg. Az Őr-hegy Bajna felé oly meredeken szakad le, hogy csúcsán állva elképzelhetetlen Sándor Móric gróf tette, aki fogadásból fogattal száguldott le ezen a lejtőn. A keresztet ennek emlékére állították.

Sziklatemplom fölötti kereszt, Gellérthegy

„Ha tudni akarod az ország soros állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája. De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.”

Pázmány Pétert nem csak azért idéztük, mert a tárgyi keresztünk a pálosok Sziklatemplomának „tartozéka”, hanem története egyúttal országunk újkori történelmének mutatója. Úgy, mint a pálos rend, ez a kereszt is a magyarság változó sorsának tükörképe.

A húszas, harmincas évek az ország fölemelkedésének időszaka volt. Ennek a korszaknak építkezéseit országszerte megtaláljuk, építészeit, épületszobrászait, műépítészeit, üveg míveseit stb. a művészettörténet jegyzi. E korszakban született a Sziklatemplom is.

Lourdesből és Limpias földjéről hazaérkezett zarándokok 1924-ben vetették föl, hogy az addig Szent Iván néven ismert barlangból kápolna épüljön. Még ebben az évben megkezdődtek az építkezések, s egyúttal a pálosok Magyarországra való visszatelepítésének propagandája. A Sziklatemplom megáldása 1926-ban történt, ám a pálos rendet erre az időpontra még nem sikerült haza hozni. Ezt követően 1934-ben érkeznek vissza Lengyelországból 17 fővel, pont annyian, ahány alapítót Nagy Lajos királyunk 1382-ben Márianosztráról küldött ki. Másfél évszázad után ujjá alakult a magyar tartomány, a pálosok birtokukba veszik a gellérthegyi Sziklatemplomot.

A pálos rend és az ország fölszálló ága a háború után irányt vált, eljött a hírhedt Rákosi korszak. Az 1951-es esztendő a pálos rend történetének szomorú és tragikus fejezete.

1951 júniusának vészterhes éjszakáján Államvédelmis akció keretében a Sziklatemplomot szétverik, a keresztet ledöntik. A pálos atyákat letartóztatják, elhurcolják, perbe fogják és elítélik, ami a kommunista diktatúra összehangolt egyház ellenes politikája. (No, de csak a keresztény felekezetekre vonatkoztatva!)

A pálos atyák közül 1952. III. 28-án P. Vezér Ferencet a Kisfogházban fölakasztják, a többiekre összesen 150 év börtönbüntetést szabnak ki. A Sziklatemplom bejáratát 1,5-2 m vastag vasbeton fallal zárják le. Mementóként egy darabja a Sziklatemplom jobb oldalán látható.

A nagy reményekkel várt rendszerváltás után, 1989-ben ismét talpra állt a rend. Negyven év kényszerű szünet után 1989 nyarán visszakapták a pálosok a Sziklatemplomot.

A sziklafalra, a kápolna fölé 2001-ben készült el a városképi jelentőségű újra állított kereszt, amelyről az Új Ember a következőket írta: „Nem véletlen, hogy a mesterek a kereszt utolsó darabját azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel ezelőtt barbár kezek ideológiai okokból lerombolták. Az igazi értékek elpusztíthatatlanok …”

Csúcskeresztek

Befejezésül hívnám föl a budapesti és főváros környéki érdeklődők figyelmét az Erzsébetváros TBSSZ „Csúcskeresztek” túramozgalmára, amely tíz környékbeli kereszthez invitálja a túrázókat. A fentiekben ismertetett négy kereszten kívül a Pilisszántó fölötti Pilis-keresztjét, a Budai hegységbeli Kecske hegy keresztjét, a Hideglelős keresztet, a Nagy-Getén álló keresztet, Csobánka fölött az Oszoly keresztjét és a Prédikálószékre állított keresztet. A keresztek közelebbiek-távolabbiak, fémből, fából vagy kőből készültek, de valamennyihez főződnek történetek. Fönti soraimban terjedelmi okokból csak négy keresztről meséltem, ám ha a kedves Olvasó utánanéz (útikalauz, net, stb.), valamennyiről fog érdekes dolgokat találni.

Írta: Jancsó Ottó

IWIWTwitterFacebook